Jerico Proxyma - Zsivanyur

Sziasztok! Ezt a játékot "tesztelőként" volt alkalmam végig játszani. Így az itteni játékidőm nem releváns, én kb 30-40 órát öltem a végig játszásba. Aki szereti az RPG zsánert azoknak mondhatom kötelező darab. Egyrészt magyar fejlesztésű, magyar játék (megjegyzem készül az angol fordítás is), másrészt remek sztorivezetése van jó humorral fűszerezve (bár hát kinek mi ugye). Többféle befejezése van attól függően, hogyan döntesz, továbbá egy adott problémára több megoldás is létezik, Ű Sztorit illetően annyit, hogy egy politikailag igen káoszos csillagrendszerben kell egy csapatnyi zsoldossal túlélni és ahogy az lenni szokott mindig beüt valami szar... Játékmenetet illetően van itt minden is. Lehet kereskedni, fosztogatni, bányászni, igazságot osztani, űrhajó csatázni, zsoldosként küldetéseket csinálni. Mondhatni elég változatos. Csak ajánlani tudom!!!

Nagyszerű játék, ami az RPG Maker engine korlátait alaposan feszegeti, és egyedi élményt nyújt. Béta-tesztelőként élőben követhettem a játék fejlődését. Aki sci-fi roguelike játékra vágyik, megtalálja benne a számítását, akit történet és jól kidolgozott karakterek érdekelnek, szintén. Űrcsata mechanikáját szokni kell (ehhez van gyakorló mód, ajánlom kipróbálni), ahogy azt is hogy harcon belül nem lehet gyógyulni, csak harcon kívül, Medicsomag tárgyakkal vagy specifikus pontokon. Ha ezt megszokod, már semmi nem állíthat meg. A központi sztori lineáris de kellőképpen hosszú és igényes, csapattársaink egytől-egyig érdekes személyiségek, sok vicces pillanat és beszólás kíséri utunkat, de sok komor eseménybe is bonyolódunk amit kellő komolysággal kezel a narratíva. A finálétól agyilag lehidaltam. Emellett sok a mellékküldetés, és rengeteg a lehetőség: kereskedhetsz, bányászhatsz, dolgozhatsz kalóz klánoknak vagy a törvény őreinek (akár egyszerre!), átkutathatsz hajóroncsokat, stb Mivel a környezeti interakciók jó része csapattag-függő, az átszálló csapatos küldetések újrajátszhatósága adott és bátorított. Egy harcra fókuszált csapat simán átvág ellenségeken, míg specialista csapattagok több zsákmányhoz juttatnak vagy alternatív utakat nyitnak, és akkor némely konfrontáció egy az egyben elkerülhető. Van pár sztori küldetés a végjáték fele amik nagyon hosszúak és el lehet tévedni, mivel RPG Maker engine-hez képest óriási pályákon játszódnak. Vannak minijátékok is, ezek többsége opcionális és pár próbálkozással teljesíthető, ha pedig idegeinkre megy, átléphetőek következmény nélkül. Ha maximalistán játssza végig az ember, 40 óra tartalom simán megvan, bőséggel megéri az árát.

Kifejezetten igényes, egyszemélyes fejlesztés! A Jerico Proxyma – Zsiványűr egy olyan RPG, amit bátran ajánlok minden szerepjátékrajongónak, illetve azoknak is, akik egy fordulatos, jól megírt történetre vágynak. Külön érdemes támogatni a készítőt a játék megvásárlásával, hiszen egy hazai, magyar fejlesztésről van szó, amely teljes egészében magyar nyelven érhető el.

Még csak 1 órát játszottam a játékkal, de már most elmondhatom, hogy elég komplex a játék. Kell pár perc, amíg megszokja az ember a menürendszert, de utána már jó. A játékmenetben többféle játékstílus találkozik, a fejlesztők sokat foglalkozhattak a játékkal. Aki szereti a retro rpg játékokat, annak ajánlom a kipróbálását.

Jerico Proxyma - Zsivanyur, developed and published by Steel Widow Klan, stands as a striking example of an indie project that prioritizes bold ideas and individuality over broad accessibility. It presents itself as a hybrid of tactical RPG, space simulation, and procedural adventure, but what truly defines it is its refusal to simplify or streamline those elements for mass appeal. Instead, it leans into a dense, systems-driven design that feels deliberately old-school, evoking a time when games expected players to experiment, fail, and slowly master their mechanics through persistence rather than guidance. The narrative unfolds in a dying solar system where humanity is clinging to its final days, and players take control of a mercenary crew whose seemingly routine missions spiral into galaxy-altering consequences. The storytelling is fragmented and often indirect, relying on environmental cues, scattered dialogue, and emergent events rather than structured exposition. This approach gives the world a sense of mystery and depth, encouraging players to interpret events and piece together the lore themselves. At the same time, it can feel elusive, especially for those who prefer clearly defined story arcs, as the game rarely pauses to ensure that its themes or motivations are fully understood. Mechanically, the game operates on two interconnected layers that constantly influence one another. On the ground, players engage in turn-based tactical combat, managing positioning, abilities, and resources with careful precision. In space, however, the scale expands dramatically, placing players in control of a customizable frigate equipped with an array of offensive and defensive systems. Ship combat introduces additional strategic considerations such as energy allocation, weapon choice, and timing, creating a broader decision-making framework that goes beyond typical RPG encounters. The ability to transition between these layers gives the experience a sense of scope that is impressive given its indie origins, though it also contributes to the complexity that may overwhelm newcomers. A defining aspect of the experience is its procedural structure, which ensures that each playthrough unfolds differently. The galaxy map, encounters, and faction interactions are shaped by randomized elements, forcing players to adapt rather than rely on memorization. This unpredictability enhances replayability and reinforces the game’s emphasis on survival and resource management, but it also introduces volatility. Some runs may feel balanced and rewarding, while others can become punishing due to unfavorable circumstances. The game’s difficulty is uncompromising, with limited supplies, costly mistakes, and encounters that demand careful planning rather than brute force. Visually, the game adopts a stylized retro aesthetic that blends pixel art with hand-drawn influences reminiscent of classic European science fiction illustrations. The presentation is undeniably rough in places, with a user interface that can feel unintuitive and animations that lack fluidity, but the overall artistic direction carries a distinctive personality. The soundtrack complements this tone with atmospheric compositions that range from melancholic to unsettling, reinforcing the sense of isolation and decay that permeates the setting. While not technically impressive, the audiovisual design succeeds in establishing a cohesive identity that aligns with the game’s themes. Where the game falters most noticeably is in its accessibility and polish. The learning curve is steep, and the absence of comprehensive tutorials or clear onboarding can make the early hours feel daunting. Systems are layered in ways that are not always immediately intuitive, and players may need to rely on trial and error to fully grasp how everything interconnects. Additionally, certain elements of the interface and overall performance reflect the limitations of a small development team, occasionally hindering the flow of gameplay. These issues do not render the experience unplayable, but they do require patience and a willingness to engage with its quirks. Despite these shortcomings, the game’s ambition is difficult to overlook. It offers a depth of systems and a willingness to experiment that sets it apart from more conventional titles. For players who enjoy intricate mechanics, emergent storytelling, and challenging gameplay loops, it provides a unique and often rewarding experience. However, it is equally clear that this is a niche title designed for a specific audience rather than a universally appealing product. In the end, Jerico Proxyma - Zsivanyur is a game defined by its vision. It is unrefined, demanding, and occasionally frustrating, yet also imaginative, layered, and memorable. Those willing to invest the time to understand its systems will find a game that offers something genuinely different, while others may struggle to see past its rough edges. Rating: 7/10

Sziasztok! Kifejezetten tetszett az egész játék: a sztorivezetés jól felépített, a mellékküldetések érdekesek, a karakterek személyiségei kidolgozottak, a fő küldetés pedig végig izgalmas. Egy olyan RPG, amit bátran ajánlok minden szerepjátékrajongónak.

Mivel többfajta karakter közül választhatsz a végigjátszások során, ezért az egyes pályák is többféleképpen teljesíthetőek. Hagyatkozhatsz hol a nyers erőre, hol a fortélyra. A fő szál mellett rengeteg mellékküldetés teljesíthető tetszés szerint, ezért a fő történetszál ennek megfelelően változik. Így akár a játék újbóli végigjátszása is ígérhet további újdonságokat és izgalmakat. A történet izgalmas és magával ragadó. A szereplők viccesek, de a történetvezetésben megfelelően váltakoznak a komoly és vidámabb részek.